AddThis Social Bookmark Button

dsc01908 

Ft. András István prefektus üdvözlő gondolatai a szeminaristák számára

 

 

Nagyméltóságú és Főtisztelendő Érsek atya,

Tisztelt szeminaristák, papnövendékek

Isten hozott!

Isten hozott a szemináriumban. És tényleg azt gondolom, hogy Isten hozott ide. A szó szoros értelmében, azért vagytok itt, mert az Úristen idehívott benneteket azért, hogy emberhalászokká, hogy különleges tanítványokká formáljon titeket.

Ez az átváltozás (formálás) egy hosszú folyamat, sokszor kellemetlen, talán fájdalmas, de nagyon ki szeretném hangsúlyozni, hogy ha az Úr hozott ide, ha Ő hívott ide titeket, akkor el kell fogadnotok, hogy szűkség van erre az átváltozásra és a javatokra válik.

MI elöljárók, tanárok azért vagyunk itt, hogy ebben a folyamatban a segítségetekre legyünk, hogy minél jobban fel tudjatok készülni az Isteni hívás követésére, itt a szemináriumi, majd papi életetekben.

Ennek a formálódásnak a fizikai tere nem más, mint a szeminárium, itt fogtok átalakulni és felkészülni Urunk követésére.  Természetesen a szemináriumban is (mint miden társadalomban) vannak szabályok, amelyeket be kell tartani, de a legfontosabb az önszabályozás. Ha tudjuk, mit kezdjünk önmagunkkal, akkor azt is tudjuk, mit kezdjünk a szabályokkal, és tudni fogjuk, hogy miként éljük meg belső szabadságunkat úgy, hogy az ne szétfeszítsen, hanem egybetartson bennünket.  

Elmar Salmmant, bencés posztmodern gondolkodót, vagy ahogyan ő önmagát meghatározza „a kultúra emberét”, megkérdezték mi a legfontosabb, ma a posztmodern világban, egy szeminarista életében? Néhány pillanat gondolkodás után azt válaszolta, hogy két fontos tényezőt emelne ki: az önnevelés és a személyes kapcsolódás Istenhez… mindkettő az egyén személyes döntésén múlik, külső kényszer nélkül, tehetnék hozzá, mintegy magyarázat. Tény az, hogy bizonyos kor után már nem lehet senkit nevelni, (vagy csak nagyon nehezen) de önmagunkat mindig tudjuk alakítani, nevelni, és ha ezt imádsággal tesszük, akkor hiszem, hogy eredményt is tudunk elérni.

Én azt kívánom, hogy az új tanévben önmagunkon keresztül mindannyian közelebb kerüljünk ahhoz, aki ide hívott minket!

Gyulafehérvár, 2013. szeptember 29.