AddThis Social Bookmark Button

248824 498273003537252 112038280 nAhogy elkezdtem a város történetében kutatni, egy mondatra erősen felfigyeltem, ami a következőképpen hangzik: „Sok az öröm, de sok a fájdalom is, mellyel e hely a honfi szívét eltölti. Mint régi nagyságunk temetője: áll Fejérvár a gondolkodó képzetében.” Ki Erdély múltjában nem járatos, vagyis nem ismeri, az nem tudja, hogy Fejérvár (Gyulafehérvár régen használt elnevezése) szinte tíz század óta a Katolikus Egyház székhelye, hogy a vajdák korában zászlós urasági központ volt, hogy másfél századik, mint fejedelmi szék- és főváros díszlett.
Gyulafehérvár hazánk és Erdély egyik legszebb és nevezetes pontjai közé tartozik. Előtte a Maros, mögötte pedig a nyugati havasok kezdődnek. A város is, de teljes mértékben a vár, a Maros által képződött magas lapályon helyezkedik el, honnan az alatta futó utat teljesen uralja, s az Arad felöl Szebenbe menő országutat fedezi.
Történet-búváraink szerint a dákok Tharmis, a rómaiak Apulum városának alapjai itt feküdtek. Romjait még most is ásogatják. A felfedezett vízvezető, épület-alapok, több mint itt talált feliratok, reliefek, szobrok, amelyek egy része a szebeni, a másik része a fehérvári múzeumban található. S hogy e római gyarmat Apulum lehetett, arra több bizonyítékunk is van: az itt talált feliratok, és az Ompoly vize szinte kétségtelenné teszik, mivel tudjuk, hogy az Ompoly akkori neve Apulus volt. A leletállomány bizonyítja, hogy Apulum a római korban nagy fejlődésnek indult. A dáciai hódítást követő első években már említést tesz a krónika, hogy itt állomásozott a XIII. Gemina légió, aminek helyét feltehetőleg maga a császár választotta ki. Gyors ütemben kezdett kialakulni a római polgári település (kereskedők, hivatalnokok, veteránok és ezek családjaik). A város keletkezése tehát az időszámításunk szerinti 106-ik év utánra tehető, amikor Trajánusz császár, Decebal felett aratott győzelme után. Apulum a XIII. Gemina légió egyik canabae-ja (félvárosi jellegű település, amely fokozatosan várossá szerveződik) közé tartozik. Ezek a canabae-k gyors virágzásnak indultak, úgyhogy Marcus Aurelius császársága alatt (Kr. e. 161–180) megkapták a municípium rangot –Minicipium Aurelium Apulense –, Commodus (176–192) alatt pedig a kolónia rangot – Colonia Aurelia Apulensis –, amelyről számos felirat megemlékezik. A 165 évig tartó római uralom Apulum városa fontos szerepet játszott a dák állam elrómaiasításában, s ehhez a katonai, gazdasági, közigazgatási, kulturális és vallási tényezők egyaránt közrejátszottak.
A római kivonulás után (271), Apulum a hűbéri kor kezdetéig lakott település maradt. A 6. században avar, majd szláv törzsek hatolnak be, melynek nyomaira rátaláltak a vár belsejében a régészek. Az avarok központja több mint valószínű a mai Gyulafehérváron vagy annak környékén jelöltek ki. Ők már a letelepedési életformát választották, névadásuk nyomait őrzi Kászon, Bisztra és Csernáton neve. Az Avar Birodalmat a 9. századi bolgár betelepedés rombolta le. Egyetlen római erődöt állítottak helyre, Apulumot, amelyet Belgradnak, vagyis „fehér vár”-nak neveztek.
999172 614972911867260 1054469440 nA 15. századig Gyulafehérvár és környéke több fontos eseménynek a színhelye. Beállván a népvándorlás romboló kora, Apulum városát is utolérte a végzet, s a hagyomány szerint a magyarok bejöttével, Gyula vezér talált erdőtől benőtt romjaira. Újra felépítette és nevezte el, mint akkoriban minden új várat Fehérvárnak (Fejérvárnak). Így kapta a nevét a vár, majd később a város Gyula vezérről, Gyulafehérvár.
A történelem segítségével kimutatható, hogy a magyarok bejötte után csakhamar lakhellyé, később majd erőddé alakult. A vár mellé város kerekedett, mely a magyar királyok és nemzeti fejedelmek alatt Erdély fejedelme volt. Bonfin szerint Szt. István 999-ben Koppány vezért legyőzvén, testét felnégyeltette, egyik negyedét Gyulafehérvár kapujára szegeztette. Ugyancsak Szt. István ide alapította 1009 táján az Erdélyi Püspökséget és melléje több falut adományozott. itt volt az első várispán székhelye is. Hogy nézett ki, milyen volt kezdetben ez az erőd, nem tudjuk megmondani, mert IV. Béla idején levő tatárjárást (1242) nem bírta feltartani. Mint Rogerius nagyváradi kanonok írja, hogy amikor a tatár rabságból megszökött és ide került, csak romokat és csontokat, valamint bokáig érő vért talált.
Amikor 1291. márciusában III. Endre király bejárta Erdélyt, itt tartott hongyűlést. Miután felépült a székesegyház, a püspökök és Erdély nagyjai ide temetkeztek. Például ide temették el Hunyadi Jánost (1456), testvérét és László fiát. Szarkofágjuk még ma is meg van. Amikor Erdély elvált az anyaországtól (mohácsi vész után), Izabella királynő 1542-ben Erdélybe szorulván, Gyulafehérvárt tette székhelyéül. Lakása a püspöki épületbe volt, mivel az akkori püspök éppen akkor hunyt el. 1556-ban Gyulafehérvár, mint uradalmi központ fejedelmi birtokká lett. 1715-ben az uradalom és a vár fele újra a püspökség kezébe került, a város pedig 1716-ban királyi várossá emelkedett.
Tehát a nemzeti fejedelmek korában, Fehérvár volt a fejedelmek székhelye. Izabella királyné és Bethlen Gábor a püspöki lakot fejedelmi palotává alakították át. Az osztrákház kezdetén a főkormányszék is a Rákóczi forradalom kitöréséig itt székelt. 1715-ben a vár a katonaság kezébe került.1001743 628653947165823 958194483 n
Mivel a város a fejedelmi korban székhely volt, ezért több eseménynek is szemtanúja volt:

  • 1558. szeptember 1-én Izabella királyné parancsára a katonaság, Balassa Menyhárt parancsnoksága alatt meggyilkolta éjjel szobájukban Bebek Ferenc, Kendi Ferenc és Antal pártfőnököket.
  • 1559. szeptember 15-én itt hal meg Izabella királyné, életének 38-dik évében.
  • 1571. március 13-án Izabella fia, János Zsigmond fejedelem szintén itt hal meg.
  • 1571. május 25-én itt választják helyébe Báthory Istvánt, aki később lengyel király lett.
  • 1581. május. 27-én itt hal meg Báthory Kristóf fejedelem.
  • 1595. augusztus 6-án itt tartotta menyegzőjét Báthory Zsigmond fejedelem, Mária Krisztierna osztrák főhercegnővel.
  • 1598. április 10-én hongyűlés volt, amelyben Báthory Zsigmond fejedelem átadja Erdélyt Rudolf császár és magyar királynak.
  • 1599. november1-én Mihály oláhhoni vajda, miután legyőzte Báthory Endre bíborost és fejedelmet Sellenbergnél, diadalmasan bevonult Gyulafehérvárra.
  • 1600. július10-én Mihály vajda Erdély kormányát magához ragadva, hongyűlést tartott, ahol az országtól esküt követelt.
  • 1607. február 22-én teljes pompával itt temették el, az ide hozott Bocskai István fejdelem holtestét.
  • 1613-ban miután Bethlen Gábort fejedelemmé választották, rá egy évre lakását Szebenből ide tette. Alapított egy református főiskolát, nyilvános könyvtárat és egy kőnyomdát.
  • 1630. január 25-én itt temették el.
  • 1642. március 4-én a hongyűlés itt választotta meg fejedelemnek I. Rákóczi György fiát, Györgyöt, arra az esetre, ha atyja elhalna.
  • 1649. január 10-én ide temették I. Rákóczi Györgyöt.
  • 1657. október 25-én II. Rákóczi Györgyöt kényszerítette a török, hogy mondjon le a fejedelemségről. De Rákóczi nem nyugodott és újra visszaszerezte a fejedelemséget.
  • 1658-ban a porta nagy török-tatár sereget küldött Erdélyre, akik a legvandálabb kegyetlenséggel vonultak át Erdélyen, Rákóczit keresve. Amint Fehérvárhoz értek, benne őrségül csak a köznépet és néhány tanulót találtak, körbevették és feldúlták.

Hosszas volna felsorolni mind azon nagyszerű jeleneteket, melyeknek Fehérvár színtere volt. Mint fejedelmi székváros, itt folytak a fejedelmi beiktatások, esküvők, temetkezések. A vár, mely ezeket látta, megújult. Csak a templom, hol a szertartások lefolytak, áll régi alakjában. 

598372 498265216871364 1306065465 n    9674 498265196871366 1797832502 n                                                                                                 

Az 1918-as őszi erdélyi forradalom eseményének legszámottevőbb eredménye Erdély egyesülése Romániával, amely az egész román nép műve és a román nemzeti állam egységesítésének a betetőzése volt. Gyulafehérvár (románul Alba Iulia) városa a modern Románia legnagyobb és legszentebb, valóra vált eszményének jelképe marad. Az egyesülés után a város fejleszteni kezdi az ipart, a kereskedelmet és 1929-ben pedig Fehér megye székhelye és közigazgatási központja lesz. A város napról-napra korszerűsödik, új lakónegyedekkel, áruházakkal, parkokkal, szállodákkal és szociális-kulturális létesítményekkel gazdagszik. Gyulafehérvárt azonban nemcsak történelme és műemlékei tették ismertté hazánkban és hazánk határain túl, hanem a Fehér megyei szőlőhegyekben termő híres borok és az itteni kiváló pezsgő is, amelyek számos érmet és aranyérmet nyertek a budapesti, montpellier-i, pozsonyi és más borversenyeken. Ha már borról van szó, akkor meg kell említenem, hogy itt több híres borszőlő terem meg, mint például a Fehér Leányka, a Szürkebarát, a Traminer és kiváltképpen a Muskotály. A város ma fontos kulturális központja az országnak. Itt található a világhírű Batthyaneum dokumentációs könyvtár, a Régészeti, Történelmi és Néprajzi Múzeum és az általános, műszaki és szakmai iskolák. Az 1997-es felmérések alapján hozzávetőleg elérte a 73. 000 lakost, amiből 93%-a román, 3%-a magyar, 2%-a roma és 1%-a más (német, zsidó) nemzetiségű.

Gyulafehérvár városának falai, ha beszélni tudnának, nem volna elegendő száz emberi élet sem, hogy végig hallgassuk mindazon sok csodálatos eseményt és történetet, amit átélt. De nem szükséges beszélnie. Elegendő ránéznünk öreg, mohás falaira és máris előttünk állnak mindazon nagyszerű jelenetek, amelyeket ez a város átélt több mint kétezer éven át.

Felhasznált irodalom:
KŐVÁRY LÁSZLÓ: Erdély régiségei és történelmi emlékei. Stein János Magyar Királyi Egyetemi Könyvkereskedése, Kolozsvár 1892.

Fülöp Sándor-Szabolcs

1000871 614972871867264 666169970 n 0000000