Epiphania Domini

Vízkereszt ünnepén szemináriumunkban örökös szentségimádási nap van. A szentmise főcelebránsa Msgr. dr. Kovács Gergely kinevezett gyulafehérvári érsek volt, aki dr. Jakubinyi György nyugalmazott érsekkel, apostoli kormányzóval és a szeminárium tanáraival mutatta be a legszentebb áldozatot.

A főcelebráns homíliájának kezdetén a növendékekhez szólt, bíztatva őket arra, hogy jó minőségű sók legyenek mindannyian. Ezt követően az Epifánia ünnepéről beszélt, amely a IV. században vált liturgikus ünnepé. „A kereszténység körében a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus születésének és keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként terjedt el. Később elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, akiket Gáspárral, Menyhérttel, Boldizsárral azonosítanak.

Vízkereszt ünnepével kezdetét veszi a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a házakat, valamint megáldja a benne lakókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és - a népi értelmezés szerint - a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”) kezdőbetűi.

Fontos, hogy ezen alkalommal felvállaljuk Krisztust és tanúságot tegyünk hitünkről, de nemcsak néhány perc erejéig, hanem az év minden napján. Forduljunk mindannyian Krisztus fele, hogy érezzük megváltó jóságát” – zárta gondolatait a kinevezett főpásztor.

A szentmise után a kispapok és az intézet elöljárói felváltva imádkoztak az Oltáriszentség előtt.