„Eucharisztia központú házasság”

Krisztus Király ünnepén, november 24-én az Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola megtartotta előadását. Az előadáson részt vettek a szeminárium elöljárói és tanárai, valamint az EMEI tagjai.

Az előadás az Angelus elimádkozásával vette kezdetét. Ezt követően Daly Attila az EMEI elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Beszédében kiemelte, hogy az idei akadémiai évben a 2020-as Eucharisztikus Kongresszusra készülve az esemény alkalmat ad az Oltáriszentség mély és soha ki nem fogyó titkának felfedezésére. Éppen ezért az akadémiai évben az Oltáriszentséget különböző megközelítések, témák által vizsgáljuk. Hiszen a keresztény életnek a forrása és tápláléka az Eucharisztia. – zárta gondolatait az elnök.

Az előadás alapja Ferenc pápa Amoris Laetitia enciklikája adta. Ennek fényében „Eucharisztia központú házasság” címmel tartott előadást az V. évfolyam.

Bevezetőként elmondták, hogy társadalmunk kedvelt fogalma a válság. Hiszen lényegében minden válságban van: a gazdaság, a közösség, az oktatás és végül a család is. Viszont a válság fogalmának több értelmezés adható, először is egyesek szerint a válsággal valami új veszi kezdetét, ezért a régénik meg kell szűnnie. Mások szerint viszont a válság katasztrofális helyzetet jelent. A témát három pontban járták körül.

Elsőként a házasság szentségét mutatták be, amelyben kiemelték, hogy a Gaudium et Spes dokumnetum alapján az egyházi törvénykönyv a házasságot az Isten által megszentelt szövetségnek mondja, amely férfi és nő között jön létre, a felek javára irányul és ennek gyümölcse a gyermek. Éppen ezért a házasság két lényeges tulajdonsága az egység és felbonthatatlanság. A házasság egység, amelynek köteléke a szeretet. Ferenc pápa így fogalmaz „ A keresztény házasság, mint a Krisztus és Egyháza közötti egység tükörképe, teljességgel az egy férfi és egy nő egységében valósul meg, akik kölcsönös odaadják magukat a kizárólagos szeretetben és a szabad hűségben, egészen a halálig egymáshoz tartóznak, és megnyílnak az élet továbbadása felé” (AL. 292.). A második tulajdonság a felbonthatatlanság, viszont korunkban minden lecserélhető, így a házastárs is. A lényeg a fogyasztás. Ferenc pápa int bennünket „a válás rossz, és fölöttébb aggasztó a válások számának növekedése. A legfontosabb lelkipásztori feladatunk a szeretet erősítése és a sebek gyógyítása, hogy megelőzhessük korunk e drámájának terjedését” (AL. 246.).

Másodszor a házasság spiritualitásáról beszéltek kiemelve, hogy a család magja a házastársak kapcsolata, amely egy szent szövetség, ami a kölcsönös önátadáson és szeretetközösségen alapszik. Ennek forrása pedig Isten, hiszen a házasság szentségében a társaknak fontos feladatuk megjeleníteni és visszatükrözni Isten szeretetét. A család, mint „az egyház misztériumának eleven képe és történeti megjelenítése” (FC. 49.) feladata segíteni az egyházat Isten országának terjesztésében.

Végül lelkipásztori megfontolásokról esett szó az enciklika alapján reflektálva, hogy fontos a szeminaristák számára tudatosítani, hogy a családpaszoráció a pasztoráció minden területére kihatással van. A szentatya hangsúlyozza is, hogy a házasságra való felkészítést idejében el kell kezdeni. Ez a kezdet már gyermekkorban kezdetét veszi, hiszen mindannyiunknak kialakul egy képe szüleink házasságának szemléléséből. Hangsúlyozni kell a házasság szentségének kapcsolatát az Eucharisztiával, mint táplálékkal.

Az előadás imával zárult.