Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a szentmise előtt az érsekség udvarán gyertyaszentelést végeztek, ezt követően Ft. dr. Horváth István főesperes-plébános mutatta be a legszentebb áldozatot a központi papsággal és a hívekkel.

A főcelebráns szentbeszédében rávilágított arra, hogy Krisztus születésétől kezdődően egészen a templomba való bemutatásáig negyven nap telt el. Amikor a választott nép Isten segítségével kiszabadult az egyiptomi fogságból, fontosnak tartották, hogy kinyilvánítsák köszönetüket Istennek, ezért ígéretet tettek, hogy minden elsőszülött fiút az Úrnak szentelnek. Ennek az ígéretnek tett eleget a Szent Család, amikor Jézust a jeruzsálemi templomba vitték bemutatni Istennek és egyben a Szűzanya bemutatta tisztulási áldozatát. Napjaink embere számos ígéretet tesz Istennek és embertársainak egyaránt, de betartja-e? Fontos, hogy olyan ígéreteket tegyünk, amelyek betarthatók, ugyanis Isten számonkér érte. Továbbá a templomban jelen van az agg Simeon, akinek próféciája szerint „e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai” (Lk 2,34-35). A prófécia nemcsak az ószövetségi népre vonatkozott, hanem ránk az újszövetségi népre szintén érvényes. Krisztus mindent megtesz, hogy mindannyian eljuthassunk az üdvösségre, de nekünk szintén meg kell tennünk a saját részünket. Ugyanakkor Anna prófétaasszony is jelen volt, aki lényegében a templomban élte életét imádságban és böjtben. Az idős asszony Istennel élte meg élete minden pillanatát. „Mi hogyan viszonyulunk a templomhoz? Hogyan imádkozunk: összeszedetten vagy szétszórtan?” – tette fel a kérdést. Fontos, hogy az imában ne akarjuk saját akaratunkat Istenre erőltetni, hanem az Ő akaratát fürkésszük, akárcsak Mária, aki elfogadta Isten akaratát az angyali üdvözletkor: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Vagy Jézus szintén elfogadta Isten akaratát a Getszemáni kertben „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” (Mt 26,39).

Végül Sík Sándor: Az andocsi Máriához című versét idézte:

„Boldogasszony, ezer évig

Édesanyánk voltál,

Eleink, ha hozzád sírtak,

Hozzájuk hajoltál:

Száz ostorral ostorozzon,

Csak ez egyért, Boldogasszony,

A jó Krisztust kérd meg:

Négy-víz-parton, három-hegyen

Mindörökké magyar legyen

A máriás ének.”

A vers által reflektált Mária közbenjáró szerepére, aki értünk közbenjár Szent Fiánál.

„A szentmise előtt gyertyát szenteltünk, amelyet a népi hagyomány szerint viharban gyújtanak meg és imádkoznak, de sokszor vannak belső viharaink, ezekben a nehéz időkben is gyújtsuk meg és imádkozzunk kitartóan.” – zárta gondolatait a szónok.