„Hozsanna Dávid fiának!”

Virágvasárnap ünnepén dr. Jakubinyi György nyugalmazott érsek mutatta be a legszentebb áldozatot a központi papsággal. A szentmise elején az érsek megáldotta a barkaágakat.

A nyugalmazott főpásztor szentbeszédében kiemelte, hogy Krisztus szamárcsíkó hátán bevonult Jeruzsálembe s a gyermekek ágakat és ruhákat tettek Jézus elé kiáltva: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21,9). Ez a kiáltás, ujjongás jelenti a Messiás királlyá való kikiáltását, tehát Jézust úgy köszöntötték, mint a dávidi dinasztia tagjait, amikor a csatából győztesen jöttek haza Jeruzsálembe. A farizeusok értették a kijelentés értelmét, ezért tiltakoztak s kérték, hogy tiltsa meg Jézus ezen kijelentések hangoztatását. Jézus válaszként így reagált: „ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani” (Lk 19,40). És valóban így van, hiszen minden szentföldi ásatás során a kövek megszólalnak és Jézus földi életéről tesznek tanúságot, hogy valóban ott járt. Ezek a kövek szintén kiáltják: „Hozsanna Dávid Fiának!”

Jézus a bevonulásáról szóló forgatókönyvét a prófétáktól vette át, hiszen Zakariás próféta mondta: „Ujjongj, Sion leánya! Zengj éneket Jeruzsálem leánya! Íme, közeleg királyod: igaz és győzedelmes, alázatos, szamáron jő, szamár hátán, szamárnak csíkaján” (Zak 9,9). Fontos a szamár kihangsúlyozása, mivel a ló harci állat volt, a szamárt, az öszvért pedig teher szállításra használták. S ha a király szamárháton vonult be azt jelentette, hogy nem csatázni jött, hanem a békésség királyságát hozta el. Így tett Jézus, nem harcolni jött, hanem békességet hozott. Az Olajfák hegyéről lejövet, hogy bevonuljon a jeruzsálemi templomba, az ujjongó tömeg közepette Jézus az út felénél megállt és sírt. Jeruzsálem leányainak pedig a következőket mondta: „Jeruzsálem, Jeruzsálem hányszor akartam összegyűjteni a fiaidat, mint kotló a csibéit, de ti nem akartátok” (Mt 23,27). Mit jelent, hogy Jézus a virágvasárnapi körmenet alatt sírt és mindenki más ujjongott? – tette fel a kérdést az érsek. A válasz egyszerű félreértésen alapszik, ugyanis a nép azt hitte, Jézus a kettős eljöveteléről beszélt: a karácsonyi születésről és a megváltásról, illetve a második eljövetelről a feltámadásról, amikor eljön ítélni eleveneket és holtakat. A két eljövetelt összetévesztve azt hitték, mivel Jézust királlyá kiáltották és dicsőségesen bevonult Jeruzsálembe visszaállítja a nép régi dicsőségét, a dávidi örökségét. Jézus tudatában volt, hogy ez az ujjongás nem neki szólt, hanem azért kapta mivel azt hitték már itt a második eljövetel ideje. Jézus ezért sírt Jeruzsálembe. Amikor megérkezik a városba kiűzi az árusokat a templomból, mivel a prófétát idézve mondja „meg van írva, hogy az én házamat az imádság házának fogják nevezni, ti pedig rablók barlangjává teszitek” (Mt 21,13), így nem tűzte ki a szabadság zászlaját, hanem megbocsájtást hirdetett. Az apostolokat is elfogta a lelkesedés láza, hiszen Júdás arról álmodott, hogy majd a messiási országban ő lesz a „pénzügyi miniszter”, sőt napokkal azelőtt a Zebedeus fiak anyja is kérte Jézust, hogy fiai mellette ülhessenek jobbjáról és baljáról. A tömeg kiábrándult Jézusból, mivel nem kezdte el a szabadságharcot, ezzel magyarázható, hogy nagypénteken kiszolgáltatták Pilátusnak és keresztre feszítését kérték. Érthető, hogy Júdás, akit csak a pénz érdekelt ekkor a főpapoknak elárulja Jézust harminc ezüstpénzért, ami a rabszolgák ára volt. Amikor Nagycsütörtök este letartóztatják az Úr Jézust a többi apostol elrejtőzik. Csak Péter és János apostol volt ott, de Péter megtagadta. Egyedül János apostol, a szeretett tanítvány volt vele mindvégig. Így virágvasárnap feltehetjük a kérdést: mi hova tartozunk? A kereszténynek ma is döntenie kell: Krisztus mellett vagy ellen. A harmadik megoldás nem elfogadható, hogy mellette is, meg nem is. Mit várunk az Egyháztól? Hogy tűnjön ki szociális téren? Ez így volt a középkorban is, hiszen ő alapította az első kórházakat és iskolákat. Az Egyház elsődleges feladata az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása. Az Egyház Krisztus titokzatos teste. A világban való küldetése az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása a híveknek, amely révén tudják teljesíteni a legnagyobb parancsot a szeretet parancsát. Minden kereszténynek a maga helyén tanúságot kell tennie a szeretete parancsáról és Jézus Krisztusról. Virágvasárnapnak ez az üzenete mindannyiunk számára: álljunk be a sorba hozsannát énekelve Jézusnak. Azonban tegyünk tanúságot a mindennapi életbe, hogy mi már megváltottak vagyunk és várjuk az örök életet. – zárta gondolatait az érsek.