Közel menni... – hamvazószerda a gyulafehérvári szemináriumban

Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt kapuján, amikor a lemondások, különböző dolgoktól, szokásoktól és tevékenységektől való tartózkodás által elcsendesedésre törekszünk, megerősítve az Istennel való kapcsolatunkat. A nagyböjt jó lehetőség az Istennel és felebarátainkkal való kiengesztelődésre egyaránt.

Az idei év hamvazószerdáján kispapi közösségünk számára Hurgoi János irodaigazgató, levéltár őre kanonok tartott rekollekciót, lelkinapot. Elmélkedéseiben a böjt kialakulásáról és fontosságáról, valamint az evangéliumi szereplők találkozását vizsgálta a Jézuséval, amelyekből az tűnik ki, hogy Jézus mindannyiukra ugyanazzal a szeretettel tekintett, csak nem mindegyikük volt képes megfelelőképpen viszonozni azt. A nagyböjtünket is ez kell tehát meghatározza: igent mondani Isten akaratának.

Szent Ágostont idézve a lelkinap moderátora elmondta, hogy "aki megteremtett téged nélküled, nem fog üdvözíteni téged nélküled", vagyis Isten az én közreműködésem nélkül megteremtett engem, viszont nem fog üdvösségre juttatni az én saját hozzájárulásom nélkül. Éppen ezért szükségünk van Isten szeretetére, amellyel a nagyböjt folyamán az isteni irgalmasságban találkozhatunk igazán.

A mai nap, február 22-e, egyben főpásztorunk, Kovács Gergely érsek püspökké szentelésének és érseki beiktatásának évfordulója is. E jeles napon a szeminárium kápolnájában mutatott be ünnepi szentmisét Kerekes László segédpüspökkel, Jakubinyi György nyugalmazott érsekkel, a szeminárium elöljáróival és a központi papsággal együtt.

Kovács Gergely érsek szentbeszédében kiemelte, hogy a nagyböjt során tett lemondásaink, kiengesztelődéseink ne kívülről legyenek tetszetősök, hanem belülről. Továbbá törekedjünk közel menni, rátekinteni, megérteni az Urat. Az érsek atya továbbá hangsúlyozta, hogy tegyük fel magunknak a miért nagy kérdéseit cselekedeteinkkel, gondolatainkkal kapcsolatosan, hiszen a válaszkeresés során rátalálhatunk Isten akaratára, ezáltal a nagyböjti idő megszentelődéssel érhet véget, melynek végén elmondhatjuk: "Láttam az Urat!" (vö. Jn 20,18b). A homíliát követően a hamvazkodás szertartását végezte el az érsek.