Keresés
  • Seminarium Incarnatae Sapientiae

Krisztus feltámadt!

Húsvétvasárnap, Urunk feltámadásának ünnepén a székesegyházban bemutatott szentmisén Kovács Gergely érsek homíliájában örömét fejezte ki, hogy két év után méltó módon lehetett ünnepelni a nagyhét szertartásait és húsvét ünnepét.


A nagyhétre való visszatekintésre buzdította a híveket, hogy nézzék meg alaposabban a nagyhét szereplői közül kivel tudnának jobban azonosulni. „Talán a tanítványokkal? Hiszen jó Krisztus tanítványa lenni, főként virágvasárnap, amikor a nép hozsannát zeng. Azonban a tanítványok elalszanak, amikor Jézus imádkozik. Én is átalszom életemet? Vagy talán Péter lennék, aki félelmében háromszor tagadta meg Mesterét? Netán Júdás, aki úgy tesz, mintha szeretné Mesterét és megcsókolja, hogy az ellenség kezére adja, hogy elárulja? Olyan vagyok, mint Pilátus? A nehéz helyzeteket látva, mosom kezeimet és nem vagyok képes arra, hogy vállaljam a felelősséget? Esetleg olyan vagyok, mint a tömeg, amelyik Barabást választja? Olyan lennék, mint Cirenei Simon, aki hazafelé tart a munkából, fáradtan, mégis segít az Úrnak a kereszt hordozásában? Talán olyan vagyok, mint az asszonyok, akik, mint Jézus édesanyja, ott voltak és csendben szenvedtek? Nem tudnak mit tenni, de ott maradtak. Vagy olyan vagyok, mint Arimateai József, aki Jézus testét szeretettel elviszi, hogy eltemesse? Melyik személyre hasonlítok?” – tette fel a kérdést a főpásztor.


„Minden napom Húsvét: állást kell foglalnom, döntenem kell – Jézussal vagy Jézus ellen? Ott, ahol vagyok, látszik-e rajtam, hogy Krisztushoz tartozom? Vagy hallgatok, nem merek felelősséget vállalni? Jézus életével tanított. Nekünk is ez a dolgunk, hiszen csak azoknak lehet hinni, akiknek szavai mögött az élete is ott áll. A feltámadás örömhíre kell segítsen, hogy a húsvét fényét és örömét tovább tudjuk sugározni életünkkel!” – zárta homíliáját a főpásztor.


Fotó: Bőjte Csongor/SIS

47 megtekintés