Keresés
  • Seminarium Incarnatae Sapientiae

Krisztus Király ünnepe

Krisztus Király ünnepén a gyulafehérvári székesegyházban dr. Jakubinyi György érsek mutatta be a legszentebb áldozatot a központi papsággal.

A főpásztor homíliájában kiemelte, hogy az ünnepet XI. Piusz pápa rendelte el október utolsó vasárnapjára. Viszont a zsinat a liturgikus reformkor áttette az egyházi év utolsó vasárnapjára, abból a megfontolásból, hogy Krisztus az, aki betölti a mindenséget, beteljesíti a jövendöléseket. Miért királynak kellett kikiáltani Krisztust? – tette fel a kérdést az érsek. Az Ószövetségben a környező népeknek mind volt királyuk, viszont Izrael számára nem volt szükséges, mivel Isten volt az egyetlen király. Izrael a bírák idején vágyott arra, hogy bár Isten a királyuk olyanok legyenek, mint a többi nép, legyen látható királyuk is. Sámueltől kérik, hogy földi királyuk lehessen, Isten megengedi azzal a feltétellel, hogy magyarázza el a nép számára mit jelent ez. Isten pedig Sault választja, aki méltatlannak bizonyult, ezért Dávid követi a trónon. Isten ígéretet tesz Dávidnak, hogy amennyiben hűek a szövetséghez örökké fognak uralkodni. Dávid családja ötszáz év után elveszti trónját, mivel Babilonba viszik fogságba. De az ígéret továbbra is megmarad, amit a próféták közvetítenek, hogy eljön a Messiás Dávid családjából, aki örökké uralkodik és országának soha nem lesz vége, így a Dávidnak tett ígéret a Messiásba beteljesedik. A zsidók várták a Messiást, aki Dávidnak leszármazottja s visszaállítja az ősi időket. Krisztust virágvasárnapi bevonulásakor Jeruzsálemben Messiás királlyá kiáltják, mivel a nép kiáltotta „hozsanna”, amelynek jelentése kérünk téged üdvözíts minket. Így köszöntötték a győztesen hazatérő királyokat. De annyi évszázad elteltével ilyen köszöntést nem hallottak az emberek, ezért a farizeusok megbotránkoztak s kérik Jézust, hogy hallgattassa el a népet. Krisztus pedig azt válaszolta, hogy ha ők elhallgatnak a kövek fognak kiáltani. A kövek is igazolják megszólalásuk által, hogy Jézus király, Dávid családjából származik. Ebből kifolyólag elvárták tőle a zsidók, hogy megszabadítsa őket a rómaiak nyomásától. Jézus ehelyett megbocsátást hirdetett. Ennek hallatán sokan kiábrándultak, mivel a nép szabadsághőst várt, aki visszaállítja Dávid trónját. A tömeg, amely most élteti, öt nap múlva Pilátus előtt keresztre feszítését kéri. A főtanács azon a címen ítéli el Jézust, hogy káromkodott, mivel azt állította, hogy a templomot felépíti három nap alatt. Ezért kövezés illette volna, de ennél szörnyűbb halált kívántak számára, így a római helytartóhoz fordultak. A vád az volt, hogy királlyá kiáltotta magát, így ellene van a római császárnak. Bár próbálta menteni a helyzetet Pilátus, mégsem tudta. Szokás volt, hogy a keresztre ráírták mi volt a bűne az illetőnek. Jézus feliratán ez szerepelt: a názáreti Jézus a zsidók királya. Ez a zsidók számára sértő volt, így kérik, hogy azt is ráírassa, ő állította magáról, hogy a zsidók királya. Pilátus ebből nem engedett. S Pilátus Jézusnak felteszi a kérdést: „Valóban király vagy?" Jézus válasza igenlő, bár az ő országa nem e világból való, mivel, ha ebből volna szolgái jönnének és megmentenék. A Mi atyánk imádkozásakor kérjük, „jöjjön el a te országod", ekkor lényegében Krisztus országát várjuk. Mikor jön el? Isten országa köztetek van, hiszen Isten jelen van mindenütt. Krisztus Király ünnepének lényege, kérni Istent, valósuljon meg Krisztus uralkodása a földön, köztünk keresztények között. Tanúságot téve, hogy Isten maga a szeretet – zárta gondolatait a főpásztor.



0 megtekintés

© Copyright 2019

by Seminarium Incarnatae Sapientiae

Kapcsolat

Tel: 0040 - 258 811 688 

Email: seminariumsis@gmail.com

Cím

510009 Alba Iulia

Str. Gabriel Bethlen, Nr. 3

Jud. Alba