Keresés
  • Seminarium Incarnatae Sapientiae

Tanévzáró a Papnevelő Intézetben

2021. június 28-án, a papszentelést megelőző estén tartották a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Szeminárium tanévzáróját.

A hálaadásra összegyűlt közösséget elsőként Orosz Tibor-Roland főmagiszter köszöntötte, aki az idei évben elsősorban a megtapasztalt kitartásért, egységért és egymás támogatásáért mondott köszönetet.


Oláh Zoltán a tanulmányi részért felelős intézetigazgató köszönetet mondott az elöljáróknak, oktatóknak és hallgatóknak, hogy a „dühöngő járvány” ellenére is tudtak alkalmazkodni a kihívásokhoz és folytatni a teológia oktatását, tanulását a kihívások ellenére is. Beszámolójában kiemelte, hogy idén heten tettek sikeres licenszvizsgát, akik a legtöbben a gyakorlati-pasztorális éven folytatják felkészülésüket a papságra. „Beérett gyümölcsöknek” nevezte a hat állami mesteri- és lateráni bakkalaureátusi vizsgát tett búcsúzó kispapot, akik másnaptól már papként szolgálják az egyházat.

Az intézetigazgató méltatta és egyben búcsúztatta a végleg nyugdíjba vonuló Ferenczi Sándor teológiai tanárt. Felidézve a szeminárium életében betöltött szerepeit elmondta, hogy 2001 óta, először vicerektorként majd teológiai tanárként mindvégig tisztánlátással, feltűnés nélkül, kitűnő szorgalommal végezte feladatait, miközben több könyvet és tanulmányt is közölt. Megköszönve eddigi munkáját három szimbolikus ajándékot adott át búcsúzó kollégájának, akit arra kért, hogy továbbra is emlékezzen meg imáiban munkatársairól és tanítványairól.


„Az elmúlt szemináriumi év az emberi törékenységéről szólt. Törtük egymást, törtük magunkat, törtek minket, tört a világ, eltört a világ” – kezdte évzáró beszédét András István rektor, aki megfogalmazta, hogy a külső hatások béklyói ellenére mégis szabadabbak lehettek, hiszen bármilyen kihívás, probléma adódott az elmúlt év során, mindenki szabadon tette a dolgát és segített, ahol tudott, így igazán összekovácsolódott közösség adhat hálát az elmúlt időszakért.

A legkisebb hajócsavar történetét felidézve – aki úgy döntött, hogy meglazul, így a hajó vesztét okozta – megfogalmazta, hogy bár sokan érezhették magukat apró, haszontalan csavarnak, de egy biztos, mindenkinek megvolt a feladata, mindenki hozzájárult a hajó haladásához, és ha netán úgy is érezte valaki, hogy senki nem vette észre munkáját, akkor is az Úr, aki meghívta őt a szemináriumba, látta és mindent a javára fordít. A szeminárium elöljárója köszöntet mondott a jelenlévő főpásztornak, elöljáró- és tanár kollégáinak, a kispapoknak és mindenkinek, aki bármivel hozzájárult, hogy az idei évben a „szeminárium hajóját” összetartsa, hogy az haladhasson.


A kispapok és elöljáróik nevében rektor is köszönetet mondott a búcsúzó Ferenczi Sándor kanonok, teológiai tanárnak, ajándékaival kifejezve háláját azért, hogy a szemináriumi képzést is segítette az oktatás mellett, koordinálva a próbapérdikációk és hittanórák során a kispapokat.

A szeminárium legfőbb elöljárója, Kovács Gergely érsek is az előtte szólókhoz csatlakozva kifejezte háláját a búcsúzó teológiai tanárnak. Az évzárón elmondott beszédében a főpásztor jövőre szóló terveket is bejelentett, így megköszönve eddigi tevekénységet, további négy évre erősítette meg rektori tisztségében az eddigi elöljárót, András Istvánt.

Az év legfontosabb pillanatának nevezte a Te Deum ünnepséget az érsek, aki kifejtette, hogy amikor a Te Deumot énekeljük, akkor nem csak egyszerűen hálát adunk a kapott kegyelmekért, hanem dicsőítjük a Szentháromságot. Dicsérjük az Atyát, akitől létezésünket kaptuk, aki saját képmására alkotott minket; dicsérjük a Fiút, aki megváltott minket és akitől a papi hivatás ajándékát kaptuk; és dicsőítjük a Szentlelket, aki egész évben elhalmozott ajándékaival – fejtette ki beszédében az érsek, felhívva a figyelmet arra, hogy a hálaadás mellett tekintsen mindenki arra is, hogy mi az amit netán elmulasztott, amit nem kamatoztatott az év során. Vakációra bocsájtva kispapjait arra hívta a kispapokat, hogy a szünidőben a még fel nem használt kegyelmeket fogadják el újra, használják jól fel az időt, hogy egy év múlva újból együtt zenghessék „Te Deum laduamus”.

A tanévzáró ünnepség végén András István rektor is útravalóval látta el a szünidőre induló szeminaristákat, majd a 2020/2021-es tanévet ünnepélyesen bezárta. A közös ünneplés a kápolnában folytatódott, ahol Kiss Endre spirituális vezetett ünnepélyes esti dicséretet.


Seminarium.ro/ Fotó: Nagy Emil

384 megtekintés